A has ezeregyéjszakája

April 17, 2019

KRÚDY GYULA - A has ezeregyéjszakája

Letölteni A has ezeregyéjszakája könyv ingyen pdf, epub, mobi, rtf és fb2

Az étkezés kultusza nemegyszer felülmúlja a nő és a szerelem jelentőségét, állítja Krúdy. De vajon tudnak-e az emberek úgy enni, ahogy a természet rendje megköveteli? A több, mint ötven elbeszélést és karcolatot tartalmazó kötet a gyomor örömeiről szól. Krúdy hőseivel együtt hosszú estéket tölthetünk Pest-Buda kisvendéglőiben, belehallgathatunk az evés-ivás közben szövődő beszél­getésekbe, magunkba szívhatjuk a „boldog békeidők” atmoszféráját. Milyen a jó kocsmaillat? Miért a legtáplálóbb étel a varjúleves? Miből főzik a levesek hercegét, a ráklevest? Mi a gábli? Milyenek a szép magyar hasak? Hogyan készítik Ujházi levesét és Esterházy rostélyosát? A gasztronómiai kalandozások közepette feltűnik Szindbád is, aki az elveszett múlt nyomát keresve utazik. A kötetben a „gyomorkalandok” mellett olvashatunk Petőfi Zoltán, Petőfi Sándor fiának utazásairól, továbbá arról, miért örvendett Ferenc József öreg korában is kitűnő egészségnek, és hogyan kapcsolódik a szarvasgombás bélszínszelet a nagy operaszerző, Rossini nevéhez. A válogatás nagy része elfeledett vagy kevésbé ismert Krúdy írásokat közöl.

A has ezeregyéjszakája

Könyv adatok
Cím: A has ezeregyéjszakája

Szerző: KRÚDY GYULA

Kiadó: Tericum Kiadó Kft.

Megjelenés: 2016. február 25.
ISBN: 9786155285455

Olvasni online A has ezeregyéjszakája könyv ingyen

Szécsény-kovácsi Krúdy Gyula (Nyíregyháza, 1878. október 21. – Budapest, Óbuda, 1933. május 12.) író, hírlapíró, a modern magyar prózaírás kiváló mestere.

A nemesi származású szécsény-kovácsi Krúdy család sarja. 1878-ban született Nyíregyházán. Az elemi iskolát (1883–1887) szülővárosában, a gimnáziumot Szatmárnémetiben (1887–1888) és Podolinban (1888–1891), majd ismét Nyíregyházán (1891–1895) végezte. Itt érettségizett 1895 júniusában. Rövid ideig Debrecenben, majd Nagyváradon újságíró. Még nem volt húszéves, amikor első novelláskötete (Üres a fészek és egyéb történetek) megjelent. Munkatársa számos folyóiratnak és a Nyugatnak is. Országos hírt és igazi közönségsikert a Szindbád-sorozat és az 1913-ban megjelent A vörös postakocsi c. regénye hozott neki. Pályája a 20. századi magyar irodalomban sajátos jelenség. Kifejezésre jut benne a késői romantika kiteljesedése éppúgy, mint a modern, impresszionisztikus és a realizmus egy sajátos, rendkívül egyéni formájáig eljutó társadalom- és lélekábrázolás.

1892-ben diáktársaival megalapította a Nyíregyházi Sajtóirodát. Ebben az évben jelent meg első novellája a Szabolcsi Szabadsajtóban. 1893-ban riportsorozatot készített a Pesti Naplóban a hipnózis-tragédiáról. 1895-ben a Debreceni Ellenőr, majd három hónap múlva a nagyváradi Szabadság munkatársa lett, riporter és korrektor. 1896 májusában elhagyta Nagyváradot, hazament, majd Budapestre költözött. Szeptemberben a Képes Családi Lapok novellapályázatán első díjat nyert. 1897-ben havonta 7-8 novellája jelent meg. Az Egyetértésbe és a Fővárosi Lapokba dolgozott. Megjelent első novelláskötete, az Üres a fészek.

1899. december 27-én Budapesten, az Erzsébetvárosban feleségül vette Spiegler Bella tanítónőt, majd 1919-ben elvált től, s július 12-én Budapesten, a Ferencvárosban nőül vette, a nála 21 évvel fiatalabb Rózsa Zsuzsannát.

1914-ben, a háború kitörésekor átmenetileg hazaköltözött családjához. Vidéken előfizetőket próbált szerezni Összegyűjtött Műveinek a Singer és Wolfner által tervezett kiadásához. 1916-ban megkapta a Székesfőváros Ferenc József irodalmi díját. 1918-ban kiköltözött a Margit-szigetre. 1919-ben nagy riportot készített a kápolnai földosztásról, s aktívan részt vett az őszirózsás forradalomban. 1920–21-ben, a tanácsköztársaság bukása után a sajtóban hajsza indult ellene.

1926–27-ben legalább tíz éve lappangó betegsége ledöntötte lábáról, és a Liget-szanatóriumba került. 1930. január 18-án Baumgarten-díjat kapott, de akkor már nagyon el volt adósodva. Az élet álom című kötetét saját költségén kellett kiadnia. Szigeti lakását felmondták, május 28-án családjával Óbudára költözött. 1931–32-ben szegényes körülmények között élt. Újra rászokott az italra. 1933 tavaszán az egészsége rosszabbodott. Szíve, gyomra, mája kezdte felmondani a szolgálatot.

Krúdy Gyula 1933. május 12-én, hajnalban hunyt el, élete 55. évében. Temetésén a hivatalos Magyarország képviselői nem vettek részt.

comments powered by Disqus