A beszélő köntös

April 17, 2019

MIKSZÁTH KÁLMÁN - A beszélő köntös

Letölteni A beszélő köntös könyv ingyen pdf, epub, mobi, rtf és fb2

Egy csepp történelem, és körülötte az élvezetes, izgalmas és tanulságos mese tengere. Két kiapadhatatlan forrás táplálja, az író fantáziája és az emberi gyarlóság. Hogyan lesz a kecskeméti szabó nagyratörő fiából a város főbírája? Milyen tervet eszel ki városa sorsának javítására? Hogyan bukik meg a terv Kecskemét és Nagykörös ellenségeskedésén? Miként tesz csodát a szultán ajándéka, a török köntös? Elegendő-e a cigánylány szépsége, szerelme és szolgálata ahhoz, hogy főbíróné legyen belőle? Mire vezet, ha valaki vakon bízik a saját képességeiben? Mindezt és sok egyebet megtudhatunk Benedek Miklós élvezetes előadásából, többek között azt is, hogy az események alakulásában milyen szerepet játszik Kecskemét kíváncsi, pletykás, intrikáló, lelkesedő és gyalázkodó népe, a “lusta tömeg”.

A beszélő köntös

Könyv adatok
Cím: A beszélő köntös

Szerző: MIKSZÁTH KÁLMÁN

Kiadó: Titis Tanácsadó Kft.

Megjelenés: 2016. augusztus 30.
ISBN: 9786155157363

Olvasni online A beszélő köntös könyv ingyen

Mikszáth Kálmán (Szklabonya, 1847. január 16. – Budapest, Józsefváros, 1910. május 28.)

Magyar író, újságíró, szerkesztő, országgyűlési képviselő, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja, a Kisfaludy Társaság és Petőfi Társaság rendes tagja, a Budapesti Egyetem tiszteletbeli bölcsészdoktora.

Neves és művelt felmenőkkel bíró családban született Szklabonyán (Nógrád vármegye), Mikszáth János jómódú földbirtokos, és a kisnemesi származású farádi Veress Mária evangélikus vallású szülők fiaként.

1866-1869-ig jogot tanult a budapesti egyetemen, bár diplomát nem szerzett belőle. Megpróbálkozott az újságírással is, számos magyar újság, köztük a Pesti Hírlap is közölte cikkeit.

Korai novellái alapjául a parasztok, iparosok élete szolgált, melyek demonstrálták Mikszáth Kálmán hozzáértését a ravaszkodó, humoros anekdotákhoz, melyek megmutatkoznak a későbbi sokkal népszerűbb műveiben is.

Számos novellája társadalmi kommentárt és szatírát tartalmazott, és az élete vége felé egyre inkább kritikus hangvétellel fordult az arisztokrácia és a kivetett terhek ellen.

1873. Július 13.-án feleségül vette Mauks Ilona Máriát, majd 1878-ban elváltak. 1882-ben ismét elvette volt feleségét, mely házasságból három gyermek született.

1874-ben jelent meg első önálló műve, az „Elbeszélések”, két kötetben, de nem kapott komolyabb figyelmet. Pár évig különböző napilapoknál dolgozott, azonban sikertelensége miatt elkeseredve, 1878-ban Szegedre ment, és a Szegedi Naplónál helyezkedett el, újságíróként. Ott aratta első írói sikereit: az 1879-es szegedi nagy árvíz és az ezután következő királyi biztosi korszak hálás témákkal szolgált neki. Karcolataiban a biztosi tanácsot csipkedte, s megörökítette Tisza Lajos és munkatársainak alakját.

1887-től élete végéig országgyűlési képviselő volt, előbb az erdélyi Illyefalva, majd Fogaras, végül pedig Máramarossziget mandátumával.1896-ban a budapesti újságírók egyesületének elnökévé választották, melynek tisztségéről 1899-ben lemondott.

1910 tavaszán ünnepelték írói pályafutásának negyvenedik évfordulóját, tiszteletére Szklabonya (szülőfaluja) a Mikszáthfalva nevet vette fel. Ezután még elutazott Máramarosszigetre, ahonnan azonban már nagybetegen tért vissza, s néhány nap múlva, május 28-án meghalt. Temetésére május 31-én délután került sor. Utolsó munkája, A fekete város könyv alakban való 1911-es megjelenését már nem érhette meg.

Tagja volt a Petőfi Társaságnak, a Kisfaludy Társaságnak, a Belvárosi Takarékpénztár Részvénytársaság Igazgatóságának, a Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság Igazgatóságának, valamint 1889 tavaszától a Magyar Tudományos Akadémia levelező, és tiszteletbeli tagja volt.

comments powered by Disqus