A DIDERGŐ KIRÁLY (2. KIADÁS)

April 17, 2019

MÓRA FERENC - A DIDERGŐ KIRÁLY (2. KIADÁS)

Letölteni A DIDERGŐ KIRÁLY (2. KIADÁS) könyv ingyen pdf, epub, mobi, rtf és fb2

Móra Ferenc klasszikus verses meséje az örökké didergő királyról és a szeretet erejéről generációk megunhatatlan kedvence. Az őszinte kislány szavai rádöbbentik a királyt arra, hogy a testet és a lelket csakis a jóság és a szeretet képes felmelegíteni. A didergő király legújabb kiadásához a több rangos hazai és nemzetközi szakmai díjjal elismert illusztrátor, Békés Rozi készített vadonatúj színes rajzokat. Rajzainak, akvarelljeinek finom, érzékeny jellege kiválóan illik a mesékhez, és még vonzóbbá, érdekesebbé teszi a kis olvasók szemében.

A DIDERGŐ KIRÁLY (2. KIADÁS)

Könyv adatok
Cím: A DIDERGŐ KIRÁLY (2. KIADÁS)

Szerző: MÓRA FERENC

Kiadó: Scolar Kiadó és Szolgáltató Bt.

Oldalszám: 24 oldal
Megjelenés: 2019. február 15.
ISBN: 9789632449326
Méret: 240 mm x 150 mm x 12 mm

Olvasni online A DIDERGŐ KIRÁLY (2. KIADÁS) könyv ingyen

Móra Ferenc (Kiskunfélegyháza, 1879. július 19. – Szeged, 1934. február 8.)

Író, újságíró, muzeológus, a „tiszteletbeli makói”.

Szegényparaszt családból származott, apja Móra Márton foltozó szűcslegény, majd szűcsmester, anyja Juhász Anna kenyérsütő asszony volt. Tanulmányait – a család szegénysége miatt – nehéz körülmények között végezte. A budapesti egyetemen földrajz-természetrajz szakos tanári diplomát szerzett, de segédtanárként csupán egy évig tanított a Vas vármegyei Felsőlövőn.

Innen még a század elején a Szegedi Napló munkatársaként került Szegedre. A lapnak 1913–1919 között főszerkesztője volt, majd haláláig állandó munkatársa maradt. Ez volt jóformán az egyetlen hírlap, amelyik nem állt a világháborús propaganda szolgálatába. 1904-től a Somogyi-Könyvtár és a Közművelődési Palota tisztviselője, könyvtárosa volt, emellett a régészetre is szakosodott, ásatásokat végzett, 1908-ban a Múzeumok és Könyvtárak Országos Főfelügyelősége által szervezett régészeti tanfolyamot is elvégezte. Tömörkény István 1917-ben bekövetkezett halála után a múzeum igazgatója lett.Móra Ferenc 1911 - 1920 között a Szeged szabadkőműves páholy tagja volt, számos tisztséget betöltött, avató beszédeket tartott és szabadkőműves verseket írt.

Komoly értéket jelentenek az Alföldön és főleg a Szeged körüli őskori településeken ásatással feltárt anyagokról szóló beszámoló jellegű tanulmányai: A kunágotai sírok (Régészeti tanulmány. Szeged, 1926).

Hírlapi cikkei, gondosan szerkesztett és tökéletes stilisztikai bravúrral felépített tárcái a szegedi Délmagyarország hasábjain jelentek meg. 1922-től a Világ c. liberális napilap munkatársa volt, majd annak megszűnése után a Magyar Hírlapban jelentek meg tárcái, az utóbbinak haláláig főmunkatársa volt.

Móra Ferenc tagja volt a Dugonics Társaságnak, a Petőfi Társaságnak, a Szegedi Múzeumbarátok Egyesületének, a Magyar Szabadkőművesek Társaságának, valamint a Kisfaludy Társaságnak. 1934-ben, Szegeden halt meg.
comments powered by Disqus